Halcsalik�nt v�gzi a folyami delfin

Az amazonasi folyami delfin (Inia geoffrensis) a h�rom ismert val�di folyami delfin faj legnagyobbika. Testhossza el�rheti a k�t �s f�l m�tert, t�mege pedig a 180 kilogrammot.

A kolumbiaiak igen kedvelik a Calophysus macropterus elnevez�s� harcsafajt, amely pedig a deflin zs�ros h�s�val k�nny�szerrel kifoghat�. A piracatinga n�ven is emlegetett harcsa Braz�li�b�l Kolumbi�ba ir�nyul� exportja megh�romszoroz�dott az elm�lt h�rom �vben.

Az �zletes hal kil�j��rt mintegy 140 forintnyi p�nzt kapnak a hal�szok, egy le�lt folyami delfin h�sa pedig �tsz�z kil� piracatinga kifog�s�hoz elegend�. Ezzel p�r �jszaka alatt megkereshet� a brazil minim�lb�r k�tszerese. A gyors profit egyre t�bb hal�szt vonz a foly�hoz, hogy le�lje a b�k�s eml�s�ket. M�g csak vad�szni sem kell r�juk – a k�v�ncsi delfinek oda�sznak a haj�khoz, ahonn�t azut�n megszigonyozz�k �ket.

Minderr�l Vera da Silva sz�molt be, aki a brazil Amazonas-kutat� Int�zet (INPA) sz�m�ra vizsg�lja a delfineket. A projekt 17 �ve tart, az�ta a megfigyelt foly�szakaszon minden �vben mintegy h�t sz�zal�kkal cs�kkent a folyami delfinek sz�ma. T�z �ve a pusztul�s els�dleges oka a csalih�s beszerz�se.

Mind�ssze �t term�szetv�delmi �r hivatott magakad�lyozni a r�g�ta illeg�lis delfinvad�szatot 1,4 milli� n�gyzetkilom�teren (Magyarorsz�g ter�let�nek tizen�tsz�r�s�n), a korm�ny figyelme most ink�bb az erd�irt�sra ir�nyul.

A faj �llom�nynagys�g�r�l semmi biztosat nem lehet tudni. A vesz�lyeztetett �llatok v�r�s k�nyv�ben a folyami delfin "hi�nyos adatb�zis" c�msz� alatt szerepel. A WWF term�szetv�delmi szervezet becsl�sei nemr�giben t�zezer egyedre jutottak, ami stabil popul�ci� lenne. A brazil term�szetv�d�k azonban m�sk�pp l�tj�k a helyzetet, tudv�n, hogy az ut�bbi id�kben puszt�n egy 11 ezer hekt�ros ter�letet lefed� foly�szakaszon 1500 kizsigerelt delfint sz�moltak meg �vente.

Forr�s:Index